A legnagyobb jóindulattal sem nevezhetjük magunkat, magyarokat hajós népnek. Végül mégis a mi őseink - komáromi, szegedi és más Duna- és Tisza-menti települések hajóácsai - készítették a legszebb folyami áruszállító hajótípust. Úgy hívják: bőgőshajó.
Minden úgy kezdődött, hogy a török hódoltság után egyre több német és olasz hajóács került Magyarországra, akik elkezdték az ittenieket hajóépítésre tanítani. Jó tanulók voltunk, szép lassan túlszárnyaltuk őket. A bőgőshajó, amely végleges formáját valamikor a XVIII. század második felében nyerte el, végül szebb, tartósabb, teher- és strapabíróbb volt szinte az összes európai folyami fahajónál. A magyar kereskedők be is járták vele a Duna szinte teljes szakaszát, Regensburgtól a torkolatig, leggyakrabban búzával megpakolva. Egyikükről, a komáromi Tímár Mihályról, Jókai: Az arany ember című regényében emlékezett meg. Az utolsó bőgőshajót valamikor a hatvanas évek végén Szegeden verték szét – a szemtanúk elmondása szerint nagy nehézségek árán – egy kommunista szombat keretében.
Ebben a blogban szeretnék majd hétről-hétre mesélni a bőgőshajó történetéről, hagyományairól. Azokról a Duna- és Tisza-menti városokról, ahol ezek készültek – és persze a hajóépítő mesterekről, akik mindenfajta tervrajz nélkül, néhány egyszerű szerszámmal építettek nem ritkán harminc méternél is hosszabb bőgőshajókat.
Mivel néhány évvel ezelőtt fejembe vettem, hogy a valóságban is újjáépítek egyet, remélem hamarosan erről is írhatok – és mutathatok fényképeket.
Addig is egy késrajz és néhány modellkép egy olyan hungarikumról, amelyről - szerintem minden különösebb szándékosság nélkül - néhány generáció óta megfeledkeztünk. Az utolsó képen az egyik legjobb magyar nagybőgős, Dévényi Gábor látható.
Bőgőshajó terv, ami ritkaságszámba ment mert a hajó építő mesterek - úgy nevezték őket hogy szuperek - döntő részt szemre készítették a hajókat, minden fajta tervrajz nélkül.
Egyszer bejutottam fotós barátommal a Közlekedési Múzeum raktárába, ott megcsodál-hattuk és lefotózhattuk az egyik legrégebbi, több mint ötven éves bőgőshajó makettet.
Ezek most készült makettek. Hátul pedig egy falra akasztható félmakett ami angol hagyo-mány, de szerintem a magyar bőgőshajónak is nagyon jól áll.
Ez a kép a MÜPA díszlépcsőjén készült. A bőgőshajó makett a ma létező legnagyobb, kicsit több mint egy méteres. Mögötte Dévényi Gábor áll, a Nemzeti Filharmónikusok fantasztikus nagybőgőse, aki felajánlotta: szívesen közreműködik egy olyan koncerten, amelynek bevé-telét egy valódi bőgőshajó megépítésére fordíthatnánk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hurrá Torpedó · http://www.youtube.com/watch?v=br-D7UneS0E 2010.01.16. 19:07:41
anago 2010.01.16. 19:11:15
napicsaj.com
twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX · http://freewaresoftwarenews.blogspot.com/ 2010.01.16. 19:13:54
Rókakígyó 2010.01.16. 19:15:20
Eredeti méretű hajó maradt fenn? Persze írtad, h nem, de máshol sem és nem is terveznek ilyet építeni?
Rókakígyó 2010.01.16. 19:16:26
negymadar 2010.01.16. 19:19:04
Mert én az a hajót ( a szegedi vár udvarán állt) még fotóztam, amikor elszállították egy trélerrel. Állítólag restaurálásra. És ez a 90-es évek elején történt, amikor már nem volt kommunista szombat. Az MTI-nek van erről archív anyaga. Üdv NÉGY
czinezine 2010.01.16. 19:24:14
:)
czinezine 2010.01.16. 19:27:40
Nagyvakond 2010.01.16. 19:32:34
(Ez a müpás kép mikor készült? Volt hajós kiállítás? Vagy "csak" saját akció?)
dávidf 2010.01.16. 20:09:47
2010.01.16. 20:12:49
MACSKANŐ 2010.01.16. 20:24:42
tomnemtom 2010.01.16. 20:36:20
vagy vontatták.
javaslom az említett Jókai-művet, olvasásilag.
malenkij robot keretein belül nagyszüleink korosztályából is mesélhetnének, ha lenne kedvük.
tudod, "zúg a volga"
yeti 2010.01.16. 20:41:58
2010.01.16. 20:48:19
Emberi erő? Lovak? Mindkettő? Hogy oldották meg, ha szembetalálkoztak? Mindig a menetirány szerinti jobb/bal parton kellet haladniuk a vontatóknak? Mi volt, ha folyásirányba haladtak? Gondolom, akkor is fékezte/vontatta őket valaki/valami, mert ha csak sodródtak volna, akkor hatástalan lett volna a kormányzás. Mondjuk a vontatóknak az sem lehetett valami kényelmes, ha folyami elágazáshoz érkeztek.
Eddig nem is gondoltam bele, de nem piskóta ez a partról történő hajóvontatás. Hajrá!
2010.01.16. 20:49:21
gitáros 2010.01.16. 21:02:11
Ja, hogy ON. Fasza kis terv, sok sikert hozzá!
Egyébként:
www.delmagyar.hu/szegedi_setak/a_var/41468/
"A vár belvárosi oldalán, immár szárazra vetve, az utolsó szegedi bőgőshajó emlékszik a Tisza hullámainak simogatására."
Rollende Landstrasse 2010.01.16. 21:17:56
A haltartó bárka neve egyébként Keszeg, most szétszedve pihen a múzeum valamelyik raktárában.
Rollende Landstrasse 2010.01.16. 21:21:40
Ha az vagy, akire gondolok, akkor mi már találkoztunk. Ha jól sejtem, egyszer vendégül láttalak titeket Szegeden a lakásomon, és szakirodalmat másoltam nektek a helytörténeti gyűjteményemből. Sok sikert kívánok a munkádhoz, és ha további segítségre van szükségetek, bátran keress meg!
bekbórd! 2010.01.16. 21:40:30
ifrance 2010.01.16. 21:45:01
mallac 2010.01.16. 21:48:49
tomnemtom 2010.01.16. 22:11:22
TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2010.01.16. 22:21:06
avicularia 2010.01.16. 23:40:57
Ezeket a Hungarikumokat tényleg meg kell menteni - feltámasztani !
KAMA3 2010.01.16. 23:49:25
m.blog.hu/bo/bogoshajo/image/b3.jpg
Az overflow: hidden; jó cucc, hogy a nagyobb képek ne tolják szét az oldalt.
Pitypalatty úrfi · http://proletarokkozt.blog.hu 2010.01.16. 23:55:32
"közreműködik egy olyan koncerten, amelynek bevé-telét egy valódi bőgőshajó megépítésére fordíthatnánk"
dunai hajós 2010.01.17. 00:21:13
bogoshajo@index.hu
dunai hajós 2010.01.17. 00:24:46
Bizony. Talán a legtöbb segítséget és a legszebb anyagokat tőled kaptam. Ezúton is köszönöm.
Üdv.
dunai hajós 2010.01.17. 00:26:43
Folyásirányban ereszkedtek, felfelé lovak - néha rabok - húzták. De erről a kérdésről hamarosan részletesen írok.
Üdv.
gyerek 2010.01.17. 00:44:38
Száz év elegendő ahhoz, hogy egy városról már alig tudja valaki, hogy zseniális hajóácsai voltak...
Sok sikert kívánok a vállalkozásodhoz! Ha sikerül, elgondolkodhatunk a Szőke Tisza újjáépítésén is. S ha az is meg van, a következő lépésként visszaadjuk szerelmetes Tiszánknak azt, amit eloroztunk tőle: a kanyarokat. Jobb ha mi nyújtjuk a békejobbot, mint ha ő haragszik meg ránk, mostanában már nagyon ijesztget....
donkanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2010.01.17. 00:45:04
gyerek 2010.01.17. 00:45:31
gyerek 2010.01.17. 00:46:36
gábornok 2010.01.17. 03:33:03
Mintha -tavalyelőtt- a bajai művház lépcsőfordulói falán láttam is volna _dunai bőgőshajók_ról remek hangulatú fotókat.
Mielé az Buvár Kundként megfurá az olvasók oldalát az kéváncsiság __elmondanám, hogy__ két kötéllel remekül lehet partról vontatni, a másodikat a far közelében a hátsó fertályon kell rögzítni, és az orrkötélen egy picit ekkor utána kell engedni.
Völgymenetben pedig egy alkalmatos hosszabb, (súlyozott?) láncot húztak a fenéken állítólag, nehogy túlgyorsuljék az bárkának az Ő futássa.
szamarhegy 2010.01.17. 07:34:07
inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2010.01.17. 09:00:11
Részlet, a "Szentpéter és a timonyos dereglye" c. posztból.
Inszeminator.blog.hu/2009/08/03
- "A csendesítő valójában egy 30-40 méter hosszú, nehéz, vastag lánc volt, melyet, ha nem volt elég hosszú, drótkötéllel toldottak meg. A csendesítő alkalmazásának az is előnye volt, hogy elinduláskor a hajóval nem kellett megfordulni, ugyanis a csendesítőt az ereszkedés menetirányához képest hátul levő hajóorról bocsátották a vízbe. A hajó ezt a vízfenéken csúszó láncot vonszolta magával, s ezáltal haladása lassabb lett, mint a víz sodra, s a gyorsabb folyású víz ereje a timonyt s vele együtt a hajót a kívánt irányba nyomta. A kormánylapát ugyan ez esetben elöl volt, de a kormányzás szempontjából ez nem okozott zavart. Az erősebb sodrású Dunán a hajósok még kisebb vasmacskát is erősítettek a láncra. A csendesítésnek e módjai meglehetősen általánosak és elterjedtek lehettek, ezt igazolja a m. kir. minisztériumnak egy 1927-ben is érvényes rendelete, mely a folyamhajózás általános szabályainak 26. paragrafusában a horgony vagy lánc vonszolásának tilalmával foglalkozik (Sándorfi K. 1927: 166; a korábbi időszak hajózási törvényeire lásd: Kenessey A. 1869).
Bár a csendesítővel való ereszkedéskor a fáradt emberek pihenhettek, a farral való ereszkedés nagy előnyét mégsem ez adta, hanem az, hogy kritikus pillanatokban, amikor gyorsan meg kellett állni, a hajóorrban levő macskát (azaz horgonyt) azonnal leereszthették. Ezzel szemben, ha orral ereszkedtek, a macskát veszélyes volt leereszteni, mert a hajó ráfuthatott a macskára, s az beszakíthatta volna a hajó fenekét."
-
Beginner14 2010.01.17. 09:25:33
Nekem is tetszik, sőt: Ha valami konkretizálódik, számíthatsz rám, kb 10 000 forinttal besegítenék! Persze az átadásra, esetleg az első (második) útra meghívhatnál... :)
üdv,
beginner
Dr.Agon 2010.01.17. 09:40:11
"A csendesítésnek e módjai meglehetősen általánosak és elterjedtek lehettek, ezt igazolja a m. kir. minisztériumnak egy 1927-ben is érvényes rendelete, mely a folyamhajózás általános szabályainak 26. paragrafusában a horgony vagy lánc vonszolásának tilalmával foglalkozik"
És nem ám hogy csak 1927-ben, mert az aktuális Hajózási Szabályzat 6.18 cikk 1 pontja úgy szól, hogy:
Horgony, kötél és lánc vonszolása tilos.
És most már végre azt is tudom, miért :-)
Dr.Agon 2010.01.17. 09:48:25
Ez a kétköteles téma elvben jól hangzik, viszont a parti vontatóktól szigorú követési távolságot igényel, máskülönben kacsázás lesz a vége.
Én úgy képzelem, hogy egy kötél is elég, ha nem a hajó orrán, hanem kicsit oldalt van rögzítve, vagy olyasféle módon, mint a papírsárkányra a madzag.
(vagy vegyük példának a vízisárkányt, amit egy Antos Z. művein pallérozott horgászkollégának ugye nem kell magyaráznom ;-))
Dr.Agon 2010.01.17. 09:58:27
misko 2010.01.17. 10:36:28
"Van ugyanis vontatás közben, hogy Stévó lovainak akarva, nem akarva, pihenésük akad. Nincs például a parton olyan hely, ahol húzhatnának. Például a part mocsaras, vagy agyagos vagy meredek. Máshol ismét szirtes. Más esetben van néhol olyan ereje a víznek, hogy az árral semmi módon sem bírnak. Ismét más eset, hogy oly messze van a part attól a mély víztől, ahol a hajót a kormányos eresztheti, hogy a távolságot nem futja a vontató kötél. Ilyen különféle helyzetek vannak az ilyen kínlódásokban. Ez nem kellemes, és haragszanak a hajóslegények, mert most nehéz munka kezdődik.
Szükséges ilyenkor, hogy a csolnakba ugráljanak az emberek. A csolnakkal aztán elő kell menni a hajó orrához. Onnan a nagy láncos vasmacskát a csolnakba eresztik, amely nehéz súlyától csaknem felbillen. Ezután pedig két kézre fogja ám minden ember az evezőt, és bármennyire fáradt is, itten engedni nem szabad, és megállni se szabad a vasmacskával. Csak azt vinni előre, jó előre, ameddig a kötél engedi. Akkor nekiáll mind, és kilökik a ladikból. Lezuhan a vízbe a macska, az emberek pedig mennek vissza a hajóra a kötéllel, hogy megkezdjék a gugorázást.
Minden hajó orrában, mindjárt a bőgő mögött áll egy deréknyi vastag, derékig érő oszlop, látszólag csak azért, hogy legyen mibe belebotlani. Ez a gugora. A fejin egy rúd jár keresztül. Hogy a macskától húzott kötél végét rákötötték a gugorára, keresztüldugják rajta a rudat, és mindenki belekapaszkodik. Hajtják. Lassan, csikorogva forog a gugora, s amint tekerődzik rá a kötél, halad előre a hajó. A víz ellen való tehervontatásnak régi, furfangos szerszámja ez, még a lassan járj, tovább érsz világból. Magamagát hajtja így föl a hajó egész odáig, ahol a macska elvan vetve. De itt megint nincsen pihenés. Megint ladikba kell ugrani, hogy hasonló módon, miként az előbb, vigyék előre a másik vasmacskát. El is viszik, levetik, és visszahozván a kötelét, most az kerül a gugorára."
misko 2010.01.17. 10:44:27
"Most más munka jön. Az első macska kötelét a macskahúzó gépre vetik, hogy felvonják a víz fenekéről a nehéz vasat, amely két körmével erősen belekapaszkodott. Ezért is macska a neve. Mikor macskát kerget a gyerek, és a macska fára szalad, de a gyerek eléri, és le akarja venni onnan, a macska oly erősen fogja a fát, hogy csak úgy lehet levenni onnan, ha körme alatt a faháncs kiszakad. A vasmacska is ily erővel kapaszkodik a vízfenékbe, és fölhúzásához nagy erő kívántatik, mert éppen nem enged; van eset rá, hogy egyik ága beletörik a földbe, s ott marad a fenéken. Hajtják emberek a vasgép forgatóját, de nagyon nehezen megy, és lassan, ami megismerszik az ütközővas csattogásáról. Meg is állnak pihenni. Szélpál Mihály belefáradva a nagy munkába, köhögni kezd.
- Beteg kend? - mondja neki Várakozó János.
- Már miért? - kérdezi Szélpál.
- Hát, hogy köhög kend.
- Köhög, köhög - ismétli Szélpál. - Eleven ember szokott köhögni, nem a holt.
Ez igaz. Ennélfogva újból hajtják most a vasat, a macska a kötéllel már egészen a hajó orra alá került, no most mindjárt emelődik a nyelénél fogva. Egyszerre sebesen csattog az ütköző vas, kijött a földből a macska. A hajót egyszerre megkapja a víz sodra, és viszi lefelé. De tartja az első macskára vetett kötelet a gugora - Jézus és Mihály arkangyal! -, benne feledték a gugorában a rudat.
- Bukj le! - kiáltja a kormányos, bizonyos Báró István nevezetű, de hiába. Nem bukott le Szélpál, mert éppen köhögött. Ahogy megakadt az első macska kötelén a hajó, hirtelen csikorogva fordult a súly alatt egyet a gugora, és nyakszirten csapta Szélpált a rúd olyképp, hogy a bakhoz esett, onnan lefordult, és hogy az igazat megvalljuk, többé most már csakugyan nem köhögött.
Még csak egymásra tekinteni sem érnek rá az emberek, mert el kell kapni a gugora rúdját, s csak mikor ezt megakasztották, fordulhatnak a testhez. Kívülről nincs semmi baja, csak a nyaka van eltörve; már Szélpál fölfelé ezentúl nem hajózik sohasem. Csak lefelé még egyszer, utoljára most, hogy ladikba teszik, s a hallgatag vízen viszi egy hajóslegény hazafelé. A többi nézi, míg el nem tűnnek a kanyarodónál, a füzesek alatt, azután újból a gugorához fognak, sóhajtván mindenik. Egy mázsával könnyebb a hajó (mert nyomott annyit a nagy csontjaival Szélpál), és mégis nehezebb. Persze, hiányzik Szélpál két erős karja a hajón. Hát még otthon, a kis családnál?
A víz nekifeküdt a hajónak, az emberek a gugorarúdhoz nyúlnak, és hajtják a gugorát szótlan. A messzi partról, Stévó bebámul, kiabál is valamit, de szavát érteni nem lehet. Pedig egyre jelez:
- Haó! héj!...
Egy idő múlva azt mondja a kormányos.
- Ugyan, hogy nem gyógyul be a szája."
structural 2010.01.17. 10:47:58
Sok sikert
misko 2010.01.17. 11:40:13
mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-934.html
VIKUNYA 2010.01.17. 12:54:55
2010.01.17. 12:58:01
Bukowszky · http://bukowszky.blog.hu 2010.01.17. 13:15:55
szamarhegy 2010.01.18. 08:12:45
Rollende Landstrasse 2010.01.18. 10:47:59
A kiöregedett hajók orrdíszét megőrizték a hajósok, és házuk elé állították. Néhány hónapja (lehet, hogy régebben, de csak most vettem észre) Szegeden az egyik Kistisza utcai hajósház előtt felállítottak egy hajóoorr-díszt a régi hagyomány emlékére. Nem eredeti, hanem mai munka, de nagyon szép.
A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2010.01.19. 08:49:58
gábornok 2010.01.27. 12:08:33
gábornok 2010.01.27. 12:16:02
De sok megoldási lehetőség van még.
Manópapa 2010.02.19. 13:25:49
Sajnos a hatvanas években tönkrement, és így elbontották még a kikötőhelyét is.
Tavaly egy lelkes kis csapat elkezdett foglalkozni az újraépítésével, ami ma már ott tart, hogy csak a malomgépészet hiányzik belőle, a hajtó lapátkerékkel, de szeretnék a nyárra működőképesen átadni.
Maga az építés, nem okozna gondot, csak a technológia már nem az eredeti, így kompromisszumokra van szükség.
Egyszerűen el nem tudom képzelni, hogy hol lehetne annyi mohát gyűjteni, ami a duggatáshoz kellene.
Minden esetre, kíváncsian várom a fejleményeket, ahogy nagyon szívesen beszámolok a hajómalom előrehaladásáról is az érdeklődőknek.
ksanya 2017.11.12. 21:18:52
ksanya 2017.11.12. 21:19:25