HTML

Bőgőshajó

Friss topikok

2010.01.16. 08:20 dunai hajós

Folyami hungarikum

A legnagyobb jóindulattal sem nevezhetjük magunkat, magyarokat hajós népnek. Végül mégis a mi őseink - komáromi, szegedi és más Duna- és Tisza-menti települések hajóácsai - készítették a legszebb folyami áruszállító hajótípust. Úgy hívják: bőgőshajó.

Minden úgy kezdődött, hogy a török hódoltság után egyre több német és olasz hajóács került Magyarországra, akik elkezdték az ittenieket hajóépítésre tanítani. Jó tanulók voltunk, szép lassan túlszárnyaltuk őket. A bőgőshajó, amely végleges formáját valamikor a XVIII. század második felében nyerte el, végül szebb, tartósabb, teher- és strapabíróbb volt szinte az összes európai folyami fahajónál. A magyar kereskedők be is járták vele a Duna szinte teljes szakaszát, Regensburgtól a torkolatig, leggyakrabban búzával megpakolva. Egyikükről, a komáromi Tímár Mihályról, Jókai: Az arany ember című regényében emlékezett meg. Az utolsó bőgőshajót valamikor a hatvanas évek végén Szegeden verték szét – a szemtanúk elmondása szerint nagy nehézségek árán – egy kommunista szombat keretében.

Ebben a blogban szeretnék majd hétről-hétre mesélni a bőgőshajó történetéről, hagyományairól. Azokról a Duna- és Tisza-menti városokról, ahol ezek készültek – és persze a hajóépítő mesterekről, akik mindenfajta tervrajz nélkül, néhány egyszerű szerszámmal építettek nem ritkán harminc méternél is hosszabb bőgőshajókat.

Mivel néhány évvel ezelőtt fejembe vettem, hogy a valóságban is újjáépítek egyet, remélem hamarosan erről is írhatok – és mutathatok fényképeket.

Addig is egy késrajz és néhány modellkép egy olyan hungarikumról, amelyről - szerintem minden különösebb szándékosság nélkül - néhány generáció óta megfeledkeztünk. Az utolsó képen az egyik legjobb magyar nagybőgős, Dévényi Gábor látható.

Bőgőshajó terv, ami ritkaságszámba ment mert a hajó építő mesterek - úgy nevezték őket hogy szuperek - döntő részt szemre készítették a hajókat, minden fajta tervrajz nélkül. 

Egyszer bejutottam fotós barátommal a Közlekedési Múzeum raktárába, ott megcsodál-hattuk és lefotózhattuk az egyik legrégebbi, több mint ötven éves bőgőshajó makettet.

 

Ezek most készült makettek. Hátul pedig egy falra akasztható félmakett ami angol hagyo-mány, de szerintem a magyar bőgőshajónak is nagyon jól áll.

Ez a kép a MÜPA díszlépcsőjén készült. A bőgőshajó makett a ma létező legnagyobb, kicsit több mint egy méteres. Mögötte Dévényi Gábor áll, a Nemzeti Filharmónikusok fantasztikus nagybőgőse, aki felajánlotta: szívesen közreműködik egy olyan koncerten, amelynek bevé-telét egy valódi bőgőshajó megépítésére fordíthatnánk.

56 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://bogoshajo.blog.hu/api/trackback/id/tr71668448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rókakígyó 2010.01.16. 19:15:20

@anago: ez a napicsaj.com a te blogod? De nem is szépek a csajok.

Eredeti méretű hajó maradt fenn? Persze írtad, h nem, de máshol sem és nem is terveznek ilyet építeni?

Rókakígyó 2010.01.16. 19:16:26

Remekre sikerült a hozzászólásom. Bocsi. Várom a fejleményeket.

negymadar 2010.01.16. 19:19:04

Te biztos vagy abban, hogy a szegedi bőgőshajót egy kommunista szombaton szétverték?
Mert én az a hajót ( a szegedi vár udvarán állt) még fotóztam, amikor elszállították egy trélerrel. Állítólag restaurálásra. És ez a 90-es évek elején történt, amikor már nem volt kommunista szombat. Az MTI-nek van erről archív anyaga. Üdv NÉGY

czinezine 2010.01.16. 19:24:14

Állat. Ezzel kellene járni a sztrájk alatt!
:)

czinezine 2010.01.16. 19:27:40

Lenne pár kérdése! Adnál egy email címet? Köszi!

Nagyvakond 2010.01.16. 19:32:34

Igen, végre egy normális/érdekes/nemtömeg (blog)téma!

(Ez a müpás kép mikor készült? Volt hajós kiállítás? Vagy "csak" saját akció?)

dávidf 2010.01.16. 20:09:47

Hát ez nagyon jó kis téma! Remélem sikerül a hajóépítős terved! Legszívesebben klónoznám magam, hogy elég időm legyen és segítenék.

2010.01.16. 20:12:49

Lehet, hogy primitív kérdés, de mi hajtotta ezeket a hajókat, chicano?

MACSKANŐ 2010.01.16. 20:24:42

Ez egy igazán nemes kezdeményezés. Gratulálok!

tomnemtom 2010.01.16. 20:36:20

@Űrlény Lajos: a lelekesedés.
vagy vontatták.
javaslom az említett Jókai-művet, olvasásilag.
malenkij robot keretein belül nagyszüleink korosztályából is mesélhetnének, ha lenne kedvük.
tudod, "zúg a volga"

yeti 2010.01.16. 20:41:58

Sok sikert a nagyszabású tervedhez!

2010.01.16. 20:48:19

@tomnemtom:

Emberi erő? Lovak? Mindkettő? Hogy oldották meg, ha szembetalálkoztak? Mindig a menetirány szerinti jobb/bal parton kellet haladniuk a vontatóknak? Mi volt, ha folyásirányba haladtak? Gondolom, akkor is fékezte/vontatta őket valaki/valami, mert ha csak sodródtak volna, akkor hatástalan lett volna a kormányzás. Mondjuk a vontatóknak az sem lehetett valami kényelmes, ha folyami elágazáshoz érkeztek.

Eddig nem is gondoltam bele, de nem piskóta ez a partról történő hajóvontatás. Hajrá!

gitáros 2010.01.16. 21:02:11

Ezt az anago nevű fasz szpemmert nem lehetne kidobni a picsába?

Ja, hogy ON. Fasza kis terv, sok sikert hozzá!

Egyébként:
www.delmagyar.hu/szegedi_setak/a_var/41468/

"A vár belvárosi oldalán, immár szárazra vetve, az utolsó szegedi bőgőshajó emlékszik a Tisza hullámainak simogatására."

Rollende Landstrasse 2010.01.16. 21:17:56

@gitáros: valóban sok szegedi útikönyv úgy említette a vár előtt szárazon lévő hajót, mint az utolsó bőgőshajót, de az mégsem az volt. A bőgőshajó folyami teherszállításra tervezett bárka, amit vontatással mozgattak. A várrom előtt pedig egy úgynevezett haltartó bárka volt, amit a halászok használtak. Csak a csiga alakú orrdísz (a "bőgő") miatt téveszették sokan össze a bőgőshajókkal. Sajnos szinte az összes útikönyv átvette ezt a téves megfogalmazást.

A haltartó bárka neve egyébként Keszeg, most szétszedve pihen a múzeum valamelyik raktárában.

Rollende Landstrasse 2010.01.16. 21:21:40

Kedves Dunai Hajós!

Ha az vagy, akire gondolok, akkor mi már találkoztunk. Ha jól sejtem, egyszer vendégül láttalak titeket Szegeden a lakásomon, és szakirodalmat másoltam nektek a helytörténeti gyűjteményemből. Sok sikert kívánok a munkádhoz, és ha további segítségre van szükségetek, bátran keress meg!

bekbórd! 2010.01.16. 21:40:30

Kár, hogy a nagybőgős képen pont a hajó orrdísze nem látszik.

ifrance 2010.01.16. 21:45:01

ez igen! hajrá, nagyon szurkolok, hogy sikerüljön a terved! És már most nagyon várom a beszámolókat, fényképeket a munkáról. Sok sikert ennek a blognak!

mallac 2010.01.16. 21:48:49

Ha a partról húzták felfelé,akkor nem sodródott partközelbe? Esetleg ellentkormányoztak?

tomnemtom 2010.01.16. 22:11:22

@Űrlény Lajos: látod, ezzel a rengeteg problémával nem néztem szembe, de az biztos, hogy folyásirannyal szemben vontattak, emberi, állati erővel, hol mi volt az olcsóbb, mi állt jobban rendelkezésre. igen, valószínűleg ellenkormányzással oldották meg az iránytartást. ami merő energiapazarlás, de akkoriban ezt dobta a gép, ilyen volt a popszakma.

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2010.01.16. 22:21:06

Gyönyörű... Bárcsak összejönne. :)

avicularia 2010.01.16. 23:40:57

Nagyon szép!

Ezeket a Hungarikumokat tényleg meg kell menteni - feltámasztani !

KAMA3 2010.01.16. 23:49:25

@bekbórd: látszik az, csak le kéne kicsinyíteni a cikktörzs méretére és úgy feltölteni a rendszerbe... jobbklikk és a kép megtekintése.

m.blog.hu/bo/bogoshajo/image/b3.jpg

Az overflow: hidden; jó cucc, hogy a nagyobb képek ne tolják szét az oldalt.

Pitypalatty úrfi · http://proletarokkozt.blog.hu 2010.01.16. 23:55:32

Nem jó ötlet elválasztani a szöveget, mert más felbontáson máshova esnek a sorvégek, és nagyon hülyén néz ki az pl, hogy

"közreműködik egy olyan koncerten, amelynek bevé-telét egy valódi bőgőshajó megépítésére fordíthatnánk"

dunai hajós 2010.01.17. 00:24:46

@Rollende Landstrasse:

Bizony. Talán a legtöbb segítséget és a legszebb anyagokat tőled kaptam. Ezúton is köszönöm.

Üdv.

dunai hajós 2010.01.17. 00:26:43

@Űrlény Lajos:

Folyásirányban ereszkedtek, felfelé lovak - néha rabok - húzták. De erről a kérdésről hamarosan részletesen írok.

Üdv.

gyerek 2010.01.17. 00:44:38

Ez egy nagyon érdekes téma. Sok minden egyéb érdekességre is felhívja a figlyelmet: az orrdísz ma is tetten érhető Szegeden, több belvárosi ház sarkán látható kőből faragva, emlékeztetőül a hálátlannak....
Száz év elegendő ahhoz, hogy egy városról már alig tudja valaki, hogy zseniális hajóácsai voltak...
Sok sikert kívánok a vállalkozásodhoz! Ha sikerül, elgondolkodhatunk a Szőke Tisza újjáépítésén is. S ha az is meg van, a következő lépésként visszaadjuk szerelmetes Tiszánknak azt, amit eloroztunk tőle: a kanyarokat. Jobb ha mi nyújtjuk a békejobbot, mint ha ő haragszik meg ránk, mostanában már nagyon ijesztget....

donkanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2010.01.17. 00:45:04

A szegedi bőgőshajó (Kecsege) tudtommal még megvan. A Móra Ferenc Múzeum kiskundorozsmai raktárában van lepukkanva.

gyerek 2010.01.17. 00:46:36

Ennek meg majd utánakérdezek, mert valószínűleg nem mindegy számodra a kérdés...

gábornok 2010.01.17. 03:33:03

Jó folyóismerettel, vízjárási tapasztalatokkal átgondolt, czélszerű folyami áruszállítók lehettek. A viszonylag széles és lapos fenekűre építés a stabilitást és a -több szempontból is fontos- sekély merülést egyszerre szolgálhatta.

Mintha -tavalyelőtt- a bajai művház lépcsőfordulói falán láttam is volna _dunai bőgőshajók_ról remek hangulatú fotókat.

Mielé az Buvár Kundként megfurá az olvasók oldalát az kéváncsiság __elmondanám, hogy__ két kötéllel remekül lehet partról vontatni, a másodikat a far közelében a hátsó fertályon kell rögzítni, és az orrkötélen egy picit ekkor utána kell engedni.

Völgymenetben pedig egy alkalmatos hosszabb, (súlyozott?) láncot húztak a fenéken állítólag, nehogy túlgyorsuljék az bárkának az Ő futássa.

szamarhegy 2010.01.17. 07:34:07

@gábornok: Úgy kell elképzelni, hogy a deltától Regensburgig út volt építve az egyik parton a vontató lovak, emberek számára.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2010.01.17. 09:00:11

@dunai hajós:
Részlet, a "Szentpéter és a timonyos dereglye" c. posztból.
Inszeminator.blog.hu/2009/08/03

- "A csendesítő valójában egy 30-40 méter hosszú, nehéz, vastag lánc volt, melyet, ha nem volt elég hosszú, drótkötéllel toldottak meg. A csendesítő alkalmazásának az is előnye volt, hogy elinduláskor a hajóval nem kellett megfordulni, ugyanis a csendesítőt az ereszkedés menetirányához képest hátul levő hajóorról bocsátották a vízbe. A hajó ezt a vízfenéken csúszó láncot vonszolta magával, s ezáltal haladása lassabb lett, mint a víz sodra, s a gyorsabb folyású víz ereje a timonyt s vele együtt a hajót a kívánt irányba nyomta. A kormánylapát ugyan ez esetben elöl volt, de a kormányzás szempontjából ez nem okozott zavart. Az erősebb sodrású Dunán a hajósok még kisebb vasmacskát is erősítettek a láncra. A csendesítésnek e módjai meglehetősen általánosak és elterjedtek lehettek, ezt igazolja a m. kir. minisztériumnak egy 1927-ben is érvényes rendelete, mely a folyamhajózás általános szabályainak 26. paragrafusában a horgony vagy lánc vonszolásának tilalmával foglalkozik (Sándorfi K. 1927: 166; a korábbi időszak hajózási törvényeire lásd: Kenessey A. 1869).
Bár a csendesítővel való ereszkedéskor a fáradt emberek pihenhettek, a farral való ereszkedés nagy előnyét mégsem ez adta, hanem az, hogy kritikus pillanatokban, amikor gyorsan meg kellett állni, a hajóorrban levő macskát (azaz horgonyt) azonnal leereszthették. Ezzel szemben, ha orral ereszkedtek, a macskát veszélyes volt leereszteni, mert a hajó ráfuthatott a macskára, s az beszakíthatta volna a hajó fenekét."

-

Beginner14 2010.01.17. 09:25:33

Hali!

Nekem is tetszik, sőt: Ha valami konkretizálódik, számíthatsz rám, kb 10 000 forinttal besegítenék! Persze az átadásra, esetleg az első (második) útra meghívhatnál... :)

üdv,
beginner

Dr.Agon 2010.01.17. 09:40:11

@inszeminator:

"A csendesítésnek e módjai meglehetősen általánosak és elterjedtek lehettek, ezt igazolja a m. kir. minisztériumnak egy 1927-ben is érvényes rendelete, mely a folyamhajózás általános szabályainak 26. paragrafusában a horgony vagy lánc vonszolásának tilalmával foglalkozik"

És nem ám hogy csak 1927-ben, mert az aktuális Hajózási Szabályzat 6.18 cikk 1 pontja úgy szól, hogy:
Horgony, kötél és lánc vonszolása tilos.

És most már végre azt is tudom, miért :-)

Dr.Agon 2010.01.17. 09:48:25

@gábornok:
Ez a kétköteles téma elvben jól hangzik, viszont a parti vontatóktól szigorú követési távolságot igényel, máskülönben kacsázás lesz a vége.
Én úgy képzelem, hogy egy kötél is elég, ha nem a hajó orrán, hanem kicsit oldalt van rögzítve, vagy olyasféle módon, mint a papírsárkányra a madzag.
(vagy vegyük példának a vízisárkányt, amit egy Antos Z. művein pallérozott horgászkollégának ugye nem kell magyaráznom ;-))

Dr.Agon 2010.01.17. 09:58:27

Gratt a bloghoz (ezzel kellett volna kezdenem), ment a hajós kedvencek közé, követem a fejleményeket!

misko 2010.01.17. 10:36:28

Én is hajós vagyok, így találtam rá Tömörkény István műveire. Azóta egyik kedvenc íróm. Hajós novellái nemcsak szórakoztatók, de nagyon szakszerűek és részletgazdagok is. MEK-ről letölthetők. Itt egy kis ízelítő a "Gugorázás"-ból:

"Van ugyanis vontatás közben, hogy Stévó lovainak akarva, nem akarva, pihenésük akad. Nincs például a parton olyan hely, ahol húzhatnának. Például a part mocsaras, vagy agyagos vagy meredek. Máshol ismét szirtes. Más esetben van néhol olyan ereje a víznek, hogy az árral semmi módon sem bírnak. Ismét más eset, hogy oly messze van a part attól a mély víztől, ahol a hajót a kormányos eresztheti, hogy a távolságot nem futja a vontató kötél. Ilyen különféle helyzetek vannak az ilyen kínlódásokban. Ez nem kellemes, és haragszanak a hajóslegények, mert most nehéz munka kezdődik.

Szükséges ilyenkor, hogy a csolnakba ugráljanak az emberek. A csolnakkal aztán elő kell menni a hajó orrához. Onnan a nagy láncos vasmacskát a csolnakba eresztik, amely nehéz súlyától csaknem felbillen. Ezután pedig két kézre fogja ám minden ember az evezőt, és bármennyire fáradt is, itten engedni nem szabad, és megállni se szabad a vasmacskával. Csak azt vinni előre, jó előre, ameddig a kötél engedi. Akkor nekiáll mind, és kilökik a ladikból. Lezuhan a vízbe a macska, az emberek pedig mennek vissza a hajóra a kötéllel, hogy megkezdjék a gugorázást.

Minden hajó orrában, mindjárt a bőgő mögött áll egy deréknyi vastag, derékig érő oszlop, látszólag csak azért, hogy legyen mibe belebotlani. Ez a gugora. A fejin egy rúd jár keresztül. Hogy a macskától húzott kötél végét rákötötték a gugorára, keresztüldugják rajta a rudat, és mindenki belekapaszkodik. Hajtják. Lassan, csikorogva forog a gugora, s amint tekerődzik rá a kötél, halad előre a hajó. A víz ellen való tehervontatásnak régi, furfangos szerszámja ez, még a lassan járj, tovább érsz világból. Magamagát hajtja így föl a hajó egész odáig, ahol a macska elvan vetve. De itt megint nincsen pihenés. Megint ladikba kell ugrani, hogy hasonló módon, miként az előbb, vigyék előre a másik vasmacskát. El is viszik, levetik, és visszahozván a kötelét, most az kerül a gugorára."

misko 2010.01.17. 10:44:27

Tudjátok mit, bekopizom a végét is:

"Most más munka jön. Az első macska kötelét a macskahúzó gépre vetik, hogy felvonják a víz fenekéről a nehéz vasat, amely két körmével erősen belekapaszkodott. Ezért is macska a neve. Mikor macskát kerget a gyerek, és a macska fára szalad, de a gyerek eléri, és le akarja venni onnan, a macska oly erősen fogja a fát, hogy csak úgy lehet levenni onnan, ha körme alatt a faháncs kiszakad. A vasmacska is ily erővel kapaszkodik a vízfenékbe, és fölhúzásához nagy erő kívántatik, mert éppen nem enged; van eset rá, hogy egyik ága beletörik a földbe, s ott marad a fenéken. Hajtják emberek a vasgép forgatóját, de nagyon nehezen megy, és lassan, ami megismerszik az ütközővas csattogásáról. Meg is állnak pihenni. Szélpál Mihály belefáradva a nagy munkába, köhögni kezd.

- Beteg kend? - mondja neki Várakozó János.

- Már miért? - kérdezi Szélpál.

- Hát, hogy köhög kend.

- Köhög, köhög - ismétli Szélpál. - Eleven ember szokott köhögni, nem a holt.

Ez igaz. Ennélfogva újból hajtják most a vasat, a macska a kötéllel már egészen a hajó orra alá került, no most mindjárt emelődik a nyelénél fogva. Egyszerre sebesen csattog az ütköző vas, kijött a földből a macska. A hajót egyszerre megkapja a víz sodra, és viszi lefelé. De tartja az első macskára vetett kötelet a gugora - Jézus és Mihály arkangyal! -, benne feledték a gugorában a rudat.

- Bukj le! - kiáltja a kormányos, bizonyos Báró István nevezetű, de hiába. Nem bukott le Szélpál, mert éppen köhögött. Ahogy megakadt az első macska kötelén a hajó, hirtelen csikorogva fordult a súly alatt egyet a gugora, és nyakszirten csapta Szélpált a rúd olyképp, hogy a bakhoz esett, onnan lefordult, és hogy az igazat megvalljuk, többé most már csakugyan nem köhögött.

Még csak egymásra tekinteni sem érnek rá az emberek, mert el kell kapni a gugora rúdját, s csak mikor ezt megakasztották, fordulhatnak a testhez. Kívülről nincs semmi baja, csak a nyaka van eltörve; már Szélpál fölfelé ezentúl nem hajózik sohasem. Csak lefelé még egyszer, utoljára most, hogy ladikba teszik, s a hallgatag vízen viszi egy hajóslegény hazafelé. A többi nézi, míg el nem tűnnek a kanyarodónál, a füzesek alatt, azután újból a gugorához fognak, sóhajtván mindenik. Egy mázsával könnyebb a hajó (mert nyomott annyit a nagy csontjaival Szélpál), és mégis nehezebb. Persze, hiányzik Szélpál két erős karja a hajón. Hát még otthon, a kis családnál?

A víz nekifeküdt a hajónak, az emberek a gugorarúdhoz nyúlnak, és hajtják a gugorát szótlan. A messzi partról, Stévó bebámul, kiabál is valamit, de szavát érteni nem lehet. Pedig egyre jelez:

- Haó! héj!...

Egy idő múlva azt mondja a kormányos.

- Ugyan, hogy nem gyógyul be a szája."

structural 2010.01.17. 10:47:58

Gratula, ez szép terv és elhatározás! Szivesen segitenék benne és van néhány ismeretem észrevételem ez ügyben.Bajaiként még a 60-as években láttam ilyen hajókat a Sugovica partján és e városban sokáig éltek még egykori "superek" mert hogy helyesen igy hivták őket. A Bajai Türr István muzeum igazgatója néhai dr Solymos Ede néprajzkutató kandidátus nagyon szép tárgyi anyagot gyüjtött e témában szerszámok makett orrtőke stb, ezt ajánlom megtekintésre épités előtt.Baja amugy is a Dunai hajózás egyik fellegvára mind a mai napig! Én gyerekkoromban még beleléphettem a Sugovica parti fövenyben megbuvó "iszkábába" ezzel fogták össze az oldalpalánkokat és rögzitették a duggatást - tömitést!Valóban néhány egyszerü eszközt mint szekerce gyalu, cigányfuró, kalapács stb használtak csak.A hajók kátrányozottak voltak csak a fedélzeti házak nem. Baján az 1930-as években még müködött hajómalom ennek a felépitése épitése is hasonló volt a bőgőshajóhoz. A hajóácsok bognárok kádárok - felmenőim ez utóbbi mesterséget üzték - szerszámaik hasonlóak voltak én is őrzök szekercét!

Sok sikert

VIKUNYA 2010.01.17. 12:54:55

Mindent bele. Ez egy nagyszerű ötlet. Szegeden vissza kéne állítani azt a hajót, ami a múzeum raktárában van! A városnak a paprika mellett ezt a hagyományát is fel kellene karolnia!

2010.01.17. 12:58:01

Várom a folytatást, nagyon érdekes és ilyenkor döbbenek rá, hogy milyen kényelmes életet élünk ehhez képest.

Bukowszky · http://bukowszky.blog.hu 2010.01.17. 13:15:55

szép. A hagyományok fontosak! Sajnos a magyarokat alaposan elvágták az elmúlt évtizedekben a gyökereitől.. de talán nem végérvényesen. Hajrá!

szamarhegy 2010.01.18. 08:12:45

@Bukowszky: Remélem ettől a visszarévedő szomorkodástól valóban elvágja magát a magyarság. Koromnál fogva átéltem két évtizedet az átkosban, a 80-as évek közepén egy külker cégtől jártam haza a lovakat megjártatni, a papám egy tanyán nőtt fel, szinte önellátó gazdálkodásban, a mamám meg látás-vakulásig dolgozott gyerekkorában (30-as évek) , summában az egri káptalan birtokain. Se őket, se engem nem vágott el senki a győkerektől, szimplán csak megváltozott a világ és a háztájiból, lóval szántva-vetve nem lehetett/lehet megélni és az önellátás (fonás,szövés) se érte már meg. A papám megsínylette az ötvenes évek államosítását, de a mamám számára megváltás volt a jobbágy-szerű életből, az iparosodó, majd a szolgáltató szektor felé forduló kádári rendszer, amely ingyen oktatást, egészségügyet és nyugdíjat biztosított a korábban nincsteleneknek. Nem sírom vissza a kádári rendszert és fontosnak tartom a különféle szakmák, iparágak emlékeinek megőrzését, ápolását, de nem kell mindent az átkosra fogni. Amit lehet tegyen meg az ember, érdeklődjön, nézzen utána, stb. és ezekre az infókra (is) építve nézzen előre.

Rollende Landstrasse 2010.01.18. 10:47:59

@don-kanyar: Keszeg a neve! De nem bőgőshajó, mint írtam fentebb, hanem haltartó bárka. De az orrdísz azon is csigás.

A kiöregedett hajók orrdíszét megőrizték a hajósok, és házuk elé állították. Néhány hónapja (lehet, hogy régebben, de csak most vettem észre) Szegeden az egyik Kistisza utcai hajósház előtt felállítottak egy hajóoorr-díszt a régi hagyomány emlékére. Nem eredeti, hanem mai munka, de nagyon szép.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2010.01.19. 08:49:58

Ha valóban megépíted, számíts rá, hogy legalább háromszor akkora munka, mint amire most gondolsz, akármekkorára is gondolsz most. És semmi mással nem fogsz tudni foglalkozni mellette, különben sose érsz a végére . Tapasztalatból mondom. Sok sikert és kitartást! Ha kész lesz nagyszerű lesz. Drukkolok nked!

gábornok 2010.01.27. 12:08:33

@szamarhegy: A Körösökön is volt vontatóút sztem.

gábornok 2010.01.27. 12:16:02

@Dr.Agon: Nem kell két vonócsapat, teljesen elég egy is. A lényeg, h a kötelek hosszát a hajóról kelletik finoman szabályozni a pillanatnyi áramlástechnikai viszonyok függvényében. Ez két csörlővel mehet a legjobban, de eggyel is megoldható.. ;-)

De sok megoldási lehetőség van még.

Manópapa 2010.02.19. 13:25:49

Magyarország legutolsó működő hajómalma Ráckevén volt, aminek az építéstechnológiája tökéletesen megegyezik a bőgőshajóéval.
Sajnos a hatvanas években tönkrement, és így elbontották még a kikötőhelyét is.
Tavaly egy lelkes kis csapat elkezdett foglalkozni az újraépítésével, ami ma már ott tart, hogy csak a malomgépészet hiányzik belőle, a hajtó lapátkerékkel, de szeretnék a nyárra működőképesen átadni.

Maga az építés, nem okozna gondot, csak a technológia már nem az eredeti, így kompromisszumokra van szükség.
Egyszerűen el nem tudom képzelni, hogy hol lehetne annyi mohát gyűjteni, ami a duggatáshoz kellene.
Minden esetre, kíváncsian várom a fejleményeket, ahogy nagyon szívesen beszámolok a hajómalom előrehaladásáról is az érdeklődőknek.

ksanya 2017.11.12. 21:18:52

Szia, lett valami a megépítésből? Erdélyből írok, építésről gondolkodtam üzleti célú megfontolásból..a Maroson használnám étterem , szállás céljából...inkább lehorgonyozva...

ksanya 2017.11.12. 21:19:25

ide írhatsz : ksanyi.77@gmail.com
süti beállítások módosítása